Végülis minden nap jelentkezhetek állásokra, ma 4-re sikerült és még várok a visszajelzésre a múlt heti interjúról... Hihetetlen mennyire el tudják húzni a válaszadást. Hétvégén végigcsináltam a 2009-ben elsajátított ászanasort, amit még Gauranga tanított nekem. 2 óráig tekergettem magam, maximális alapossággal, erőteljes izomlázam volt másnap... de rájöttem, hogy még mindig megy, belémivódott a pesti gyakorlás közben. Aztán eszembe jutott, hogy taníthatnám én ezt ingyenesen másoknak, másnap ott is termett mellettem a venezuelai lány, aki képzett jógaoktató és sérülés miatt abbahagyta egy időre, de jövőre szeretné újrakezdeni itt Maastrichtban. Aztán megbeszéltük, hogy Ektalt is bevehetnénk a brainstormingba. Itt tartunk most, jövő héten remélem összejön a hármas találkozó. Saját business indításáról is informálódok közben, ami állítólag nagyon egyszerű. Egyszerre pályázgatok és gondolkodom a világot jobbá tévő projektemen, amihez Anyuci nagy lökést adott. Nem csoda, hiszen már fárasztó lehetett a folyamatos nyávogásomat hallgatni.
A hétvégén nem aludtam sokat, de annál jobban szórakoztam brit fiúk, mozi, élő zene társaságában, vasárnap pedig átugrottunk Aachenbe szintén egy élő koncertre. Apuciéknak nagyon tetszett volna a blues zene, amit játszottak. Hiányzik és kicsit elszomorít, hogy nem látogatnak meg a barátaim, rokonaim idekint, pedig szállást is tudnék adni és tutira élveznék az ittlétet... A férfiakkal meg egyre barátibb a viszonyom... élvezem amit nyújtani tudnak, anélkül, hogy elvárnék tőlük dolgokat... Nem volt könnyű a férfi-női kapcsolatok efajta megközelítéséhez eljutnom, de sikerült!
Szerintem teljesen rendben van, hogy a rokonok, meg az öregeid nem lógnak folyton a nyakadon. De megnézném élőben, hogyan tanítod az ászanasort.
VálaszTörlésHa Maastricht közelében vagy, szólj, megmutatom! :)
Törlés