Utolsó napok

A mai nap nagyon mosolygós volt. Végre. Ez hiányzott mostanában. Búcsúzkodom az emberektől, tudom, hogy már csak 8 napot kell a szürke irodában kibírnom, nem stresszelek és ahhoz hasonló derű uralkodott el rajtam, mint amikor naivan belevágtam a hollandiai életembe. Hiányozni fog néhány igazán értékes ember és izgalommal tölt el az új kezdet gondolata. Este megyek Florent búcsúbulijába, akinek készítettem egy közös emlékeinket felelevenítő képeslapot. Élveztem csinálni. Viszek neki jégkockacsinálót is. Egy kedves magyar fiú fog a helyembe lépni, érzékeny, ellentétben a többi magyar kollégával tudja ki az a Tarr Béla, csak el ne rontsák. Azt utálom ennél a cégnél a leginkább, hogy az emberek rossz oldalát hozza elő, engem is stresszesé, feszültté tett, az utóbbi időben sokkal kevesebbet nevettem, kihasználtak, lehúzták rólam az utolsó bőrt is és beletörődtem sokmindenbe, ami ellentétes a természetemmel. Ma újra felszabadult, mosolygós, energikus voltam, nem csak zaklatottan rohangáltam, hanem igazán kapcsolódtam másokkal. Egy e-bike-ot (elektromos meghajtású bringa) is kipróbálhatok 7 napig ingyen, amivel majdnem olyan gyorsan haladok, alig tekerve, mint egy motoros. Hazafelé jövet egy autó nem tudott lépést tartani velem. Ajándék, hogy lesz 9 szabadnapom az új munkába állás előtt. Megyek Mónihoz Amszterdamba, előtte pedig pihenek, pl. Alianával Hertogenboschba megyünk egy olyan wellness helyre, ahol a szaunában lehet mozizni! Szaunamozi! Gondolom rövid filmeket vetítenek...