... azaz az élet szenvedés. Ezt Buddha mondta, nem én, lsd. http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9gy_Nemes_Igazs%C3%A1g . Egyetértek vele.
Nem kaptam meg a belsős állást sem. Hogyan tovább? Most max. egy zombi film főszerepére pályázhatnék a véreres szememmel és a karikákkal alatta. Köszönöm, de nem kérek többet a cégóriáson belüli továbblépési lehetőségekből és az ügyfélszolgálatból sem. Nem szabad olyan dolgokat tovább erőltetnem, amik csak ideig-óráig pótolnak valamifajta hiányt, de hosszútávú megelégedést nem okoznak és elhivatottság nélküli napi 8 órás munkavégzésre kényszerítenek.
A tegnapi estém viszont szép volt.
Nagyon remélem, hogy a Buddhás hétvégéd fönti címnél vidámabb következtetéshez is hozzásegít majd téged. Blogod a bizonyíték arra, hogy a sok szenvedéstől egyre bölcsebbé válsz (például rájössz arra, hogy rövidtávon használható pótmegoldásokat nem érdemes erőltetni), és egyre inkább érzed-tudod, hogy mi az, ami hosszú távon is előrevisz.
VálaszTörlésNemtom. De köszi a törődést.
Törlés