Abszolút magaslatokban vagyok amióta megjártam Spanyolországot. Megérte egyedül nekivágni, minden este a tengerparton sétálni, szívni be a napsütést minden porcikámba és a leírhatatlan érzést átélni, amit a tenger nyújtott. Aztán jött egy angyalka és görkorcsolyázott, ebédelt, hülyéskedett, élvezte az életet velem. A negyedik napon szólított le és rájöttem, hogy ő az akit korábban az álmomban láttam, aki a homokon sétálva, a tűző napon átkarol. Megdumálta az égiekkel, hogy segít nekem és én is adok neki szép élményeket. Ráadásul teljesen elfeledtette velem azt a gyönyörű férfit, akit isteninek tartottam. Ráébresztett, hogy én is kaphatok és nem csak ácsingózhatok egy-két leesett szeretetmorzsáért, mert ennél sokkal többre van szükségem. Köszönöm neki, hogy teljesen kimosta a fejemet, mert 7 nap alatt több odafigyelést, gyengédséget, szeretetet kaptam tőle, mint a szép, de rideg embertől hónapok alatt. Egyébként jól ellettem volna egyedül is végig, kifejezetten élvezem a szabad nőként szerezhető élményeket. Minden nap beültem egy másik étterembe egyedül, amíg nem jött a kis társ, akit nem hívtam, csak megtalált és leszólított egy zebránál a lábaimat dicsérő szavaival. Tudom, már régi, de most akadt a kezembe az Eat, pray and love is, ami óriási élmény volt a nyaralás alatt, régen élveztem könyvet ennyire. Egy nő története, aki a tudatosan eltervezett utazásán találja meg a boldogságot. Még nem jutottam a végére, húzom-halasztom. Szóval, fogok én még Málagába menni, lehet, hogy ott valósítom meg a tengerparti házvásárlási projektemet egyszer. Mert ebben eltökélt vagyok és nem ismerek kompromisszumot. Lehet, hogy csak egy vityilló lesz, de a tenger mellett. Hosszasan regélhetnék a kint töltött napokról, hogy mennyire passzol hozzám az a könnyed életvitel, ami ott természetes és amit Maugli még jobban megismertetett velem. Őt nem érdekelte, hogy forgalommal szemben görkorizik, kinyalta a tányért evés után, birkózott velem a tengerben és teledobált a strandon pihenés közben homokkal és élveztem (na meg ő is), hogy ezzel felbosszantott, hangosan üvöltözött utánam az utcán, hogy "Woman" és füttyentett, ha irányt kellett váltanunk a közös bringázós görkorizás közben, direkt mindig belém kapaszkodott és összepiszkolta a fehér pólóm, hogy húzzam biciklivel, a kutyusát rendszeresen a nyakába vette és ezt mindig kötelezően le kellett fotóznom, együtt másztunk le a sziklákon, hogy becsobbanjunk a tengerbe és a medúzákkal ijesztgessük egymást... evés előtt mindig imádkozott. Elvarázsolt az az egyszerűség, amivel az életét éli, pofátlan őszintesége új világot nyitott meg számomra a karót nyelt, túlságosan visszafogott, elfojtós, jól viselkedős megszokottság után.
Elég fancsali arccal jöttem vissza Hollandiába, rettegve a hétköznapoktól, de kisebb fennakadás után folytatódott a jó élet itt is, nemcsak az idő szép, de ma pl. Gina görkorival eljött velem futni, az új, tényleg szárnyakat adó cipőmben, élvezem a meditációt és az ott megismert emberekkel jól érzem magam, akik közül egyvalaki lelkileg nagyon közel áll hozzám. Lehet, hogy még az új állást is megkapom, voltam 2. körön. Pedig mostanában kezdek néhány itteni emberhez jobban kötődni. De nagyon szeretném visszakapni a hétvégéimet, az ünnepnapokat és több szabadidőre van szükségem. És a jelek. Aprók, de folyamatosan megmutatják magukat, többször, mint korábban. Egyre csak jönnek. Az álmaim előre jeleznek dolgokat. Málagában egyik éjszaka azt álmodtam, hogy a lehetséges leendő főnököm úgy dönt, hogy folytatja egy következő interjún a velem való diskurálást. Másnap, miközben Mauglival éppen ínycsiklandozó tengeri gyümölcsöket lakmároztunk Sangriával, hívott a fejvadász, hogy behívtak második körre. Az első éjszakán, amikor tavaly ideköltöztem a házba, álmomban szoros szövetséget láttam kialakulni egy lány és köztem, most már tudom, hogy ő Gina. Kicsit viharosan indult, de igazán megszerettük egymást, támaszkodhatunk a másikra. És az emberek is jönnek és csak szeretnek, úgy ahogy vagyok. Legyen ez így sokáig. Igen, olykor imádkozom is. Mert jól érzem magam a fentiek közelében. Nem tudom miért most kezdtünk el jóban lenni, de szeretném ezt így folytatni.
Már olvasni is élvezet volt, hát még megélni milyen klassz lehetett! Mostanában én is egyre inkább azt gondolom,hogy az égiek törődnek velem, jelelnek és figyelmeztetnek is.
VálaszTörlésmondtam, hogy kiraly lesz. tutin hangzik ez story.pusz rita
VálaszTörléseat, pray, love: akkor olvastam először amikor krízisben volt a kapcsolatom, mint utóbb kiderül, már csak hetek voltak hátra
VálaszTörlésmásodszor pedig amikor már túl voltam a szakításon
emlékszem annál a résznél ahol arról ír, a rombolás jó, mert abból lehet építkezni
és a rossz kapcsolatokat el kell engedni, nem egymáshoz láncolni magunkat félelemből
szóval amikor ennél tartottam, kisütött a nap, pedig február volt
most került kezembe a második része a Hűség
nagyon tömör, nagyon részletes
életre szóló elköteleződésről, komoly kapcsolatról házasságról, arra felkészülésről szól
fejezetenként le kell tennem, néha annyira zúg a fejem tőle :)
sok puszi neked: eszti andikája :)
Hallottam a második részről, majd ha eljön az ideje, azt is elolvasom :) Puszi
Törlés