Pontosít

Pascallal leültünk,1,5 óráig tartott az első session. Jó volt az alaphangulatom és ő is nagyon lelkesített. A tegnapi emiatt is egy boldog nap volt.

A két témám természetesen egy boldog kapcsolat kialakítása és egy jobb, nagyobb szabadságot lehetővé tevő munkahely találása. Kicsit hasonlított a közös brainstormingunk az anyucival egyszer kipróbált 7 lépéses célkitűzésre. De más egy anyukával és más egy kívülebb állóval, meg én sem nyűgként fogom fel a dolgot most.

A 6 hetes ciklusra 4 kérdést fogalmaztunk meg, de mivel jövő héten lesz a coaching training, 1 héttel csúszik a dolog. A tréning nagyon intenzívnek tűnik, mind a 4 napon reggel 9-től este 9-ig fog tartani várhatóan. A következő ülésünkig házi feladatom lesz többek között a napi 15 perces meditáció egy kérdésre fókuszálva, ill. minimum 20 meggyőződésem, berögződésem fellistázása, amelyek nem mindenképp negatívak. A komfort zónámból ki kell lépnem, a kérdések feltétele, pontosítása sem volt egyszerű, de élveztem. Bennem is van bizonyos ellenállás a változással szemben. Azért fontos jól megfogalmazni a kérdéseket, mert akkor az eredmény is nagyobb eséllyel lesz olyan, amit igazán szeretnék.

A munkahelyen a kelet-európai piac egyéb piacain áll a bál botrány, 1-2 fej hullani fog. Nálunk nyugi van. A hétfői költözéshez még mindig keresem az erős férfiakat, a sofőr ugyan férfi, de lévén a sok itteni junkie egyike, cipekedést nem vállal...

Körvonalakban

Történt ez meg az, ismerkedtem ezzel-azzal, de a részleteket inkább megtartom magamnak. Kicsit lusti vagyok és emiatt cseppet sem marcangol a lelkiismeret. Pénteken lesz az első ülésünk Pascallal, jövő hét elején költözöm. Tegnap a szobából kinézve úgy tűnt, hogy nyár van. Makulátlan kék volt az ég, ragyogóan sütött a nap és belógott a képbe egy jégkrémes ernyő.

Párti

Péntektől kezdve egy nap kivételével minden nap buliztam. A karnevál óriási élmény volt, imádtam vikinglányként a legbolondabb jelmezekben lévő emberekkel együtt az utcán táncolni (igen, akár - 2 fokban is). A következő 2 napra 4 bulimeghívásom van. Valahogy ez most így alakul és élvezem.

Az állásra nem jelentkeztem és úgy érzem, jó döntést hoztam.

Szövőszék

A sorsomat szövő asszonykák most már befejezhetnék a viccelődést és a folyamatos fejtörésokozást. Most, hogy megnyugodtam abban, hogy még egy évig itt maradok, itt keresek állást, coachnak képzem magam, aláírtam egy nagyon költségesen és nehezen felbontható lakásszerződést és várom, hogy beköltözhessek eddigi legjobb maastrichti zugomba, felhívott egy rotterdami ismerősöm, hogy lenne náluk egy állás. Valami németül-angolul beszélős ügyfélszolgálatos logisztikai... grrrrrrrr. Miért pont most? Miért nem néhány héttel korábban? Azt érzem, hogy a sok bonyodalom miatt nincs túl sok kedvem az egészhez, de lehet, hogy Rotterdamban van inkább a helyem egy normálisabb életstílust lehetővé tévő munkahelyen? S mivel mindent, azaz mindent meg lehet szokni, a mostani állással valahogy kibékültem és ha váltanék, inkább valami magasztosabbra, mint az ügyfélszolgálat, amit a coach-ommal talán ki is tudnánk találni hamarosan. És valljuk be, azért ragaszkodom már itt pár emberhez, a városhoz, az életemhez. De lehet, hogy pár hónap múlva sajnálni fogom ezt a lehetőséget, ha meg sem próbálom. Az is lehet, hogy Maastricht hiányozna és egy új környezetbe való beilleszkedéshez nem is tudom, hogy van-e kedvem. Meg már inkább férj kéne és egy nagyvárosban találok-e majd jó apajelöltet? A francba. Minek kell ennyi nehéz döntést hozni? Most légy okos, Domokos!

A hétvége csupa móka, kacagás, buli és karnevál volt. 

Új otthon

Megtaláltam az új otthonomat. Megkönnyebbültem, az idáig vezető út és a keresés is nehéz menet volt, voltak álmatlan éjszakáim, mert úgy mondtuk fel a lakást 31-én, hogy még nem tudtam hol fogok lakni március 1-től. A szerencse végül mellém szegődött. Igen, egyes szám első személyben, mert Ginával kettévált az utunk békében és 5 nap alatt találtam egy helyes, 2 szobás, vadiújan átvehető stúdió lakást. Annyira új lesz, hogy még WC és zuhanyzó sem volt benne, amikor 2 napja megnéztem. Alattam 4 holland lány lakik majd, a mosógépet használom velük közösen és újra lesz privát szférám. Már ismerem a főbérlőt, egyik barátnőm a másik házában lakik 2 éve, korrekt pasasnak tűnik. Az anyagiak nagy fejtörést okoztak az elmúlt napokban, de végül ez is happy enddel zárult. Kiderült ismét, hogy sok barátomra számíthatok a bajban és ezt a helyzetet is meg tudtam oldani. Megveregetem a saját vállamat.

És nincs megállás: a következő projekt az álláskeresés lesz, itt Maastrichtban, mivel a lakásszerződés újabb 1 évre ideköt és mert megszerettem Hollandia ezen csücskét. Az álláskereséseim során körbevándoroltam az északibb részeket és inkább helyben maradnék. Jövő héten a "coach"-ommal erről fogunk beszélni. 

A másik projekt a holland tanulás lesz, terveim szerint és a beosztásom miatt egy privát tanárnál, haza szeretnék menni kb. áprilisban és a buddhistáknál önkénteskedést is beveszem előbb-utóbb a programba.

Drága Szeretteim, gyertek látogatni, nézzétek meg az új otthonomat és andalogjunk együtt Maastrichtban!