Házunk táján

A kuckó

Segítséggel rájöttem, hogy többet kell foglalkoznom magammal. Több saját térre van szükségem. Keveset álmodoztam mostanában és emiatt voltam sokszor frusztrált, ami méreg formájában mutatkozott meg. És tényleg működik. Bekuckózom magam a padlásszobába, gyertyákat gyújtok és olvasgatok, írok, hallgatom az ablakon kopogó esőt és máris jobban érzem magam. Bőven van min gondolkozni. Voltak drámák az elmúlt hetekben is. Ezeket azzal tudom megelőzni, ha a saját teremben is elég időt töltök el. Ez kell a csapongó kis lelkemnek, hogy megnyugodjon.
Ezeket a lenyűgöző ékszereket is egy álmodozó lány alkotta meg:
http://somemagic.lt/Lt

Sült hús tojással és tormával

Sok jóság van az utóbbi hetekben, szerelmesen és aktívan telnek a napjaink. Talán kívülről mindez uncsi, mert nincs tele nagy utazásokkal, izgalmas bulikkal, de én ezek nélkül is boldognak érzem magam. Egy spontán együtt elfogyasztott kávé ebédidőben, közös főzés este egy érdekes doku vagy magyar filmmel, egy közös uszodai bugyborékolás olyan programok, amiket sokáig nélkülöztem és amit nagyon tudok értékelni. 3 hét múlva Németországban töltjük a hétvégét, május-júniusban a tervek szerint megyünk a holland tengerpartra és Magyarországra, szeptemberben anyuciék jönnek és októberben tervezünk egy nagyobb utazást valami egzotikus helyre. Mindketten meg fogjuk újítani a jogsinkat és az autóvásárlás is a közeli jövő tervei közé tartozik. A zongora is előkerült a kacatok között és mindketten pötyögünk rajta esténként. Pieter baromi jól zongorázik.

Móni meglátogatott múlt hétvégén, jártunk a Maastricht alatti 14 km-es kazamatákban, láttuk a Móni szerint a világon legjobb tánccsoportot, a Nederlands Dans Theater-t és jókat beszélgettünk klassz kaják társaságában. Nagyon várom már, hogy kitűzzék az esküvőjük időpontját, ahol én leszek Móni tanúja. 

Jövő héten elkezdem a hastáncot, a holland tanfolyam folyamatos, a diétámat még mindig tartom és a falunkban élő magyar lánnyal is tervezek egy találkát. Adóbevallással foglalkozik, amivel az elmúlt két évben nem törődtem, de általa talán pénz is áll a házhoz. 

Pieter anyukájával nem olyan rózsás a kapcsolatom, így most húsvétkor inkább úgy alakítottuk, hogy ők jöjjenek hozzánk és ne kelljen Pieter volt nőjének kislányának fotóit nézegetnem a falukon. Azon leszek, hogy ne romoljon meg a viszony, de előbb-utóbb beszélgetni fogok vele erről. A hagyományos magyar húsvéti koszttől ismét el voltak ragadtatva, bár a sonka helyett hiányos konyhai ismereteim miatt egy nagyon finom sült hús került az asztalra a tojás és torma mellé.  Állítólag odáig vannak értem, én az apukát nagyon csípem, de a mamáról tiszta szívből nem tudom ezt elmondani.

Vannak néha nagy vitáink Pieterrel és ezek általában az én félelmeim-haragom miatt törnek felszínre, amin én is dolgozom, jogosan várja el tőlem. Ő rengeteget változott jó irányban a terápiája eredményeképpen, sosem érezte magát ilyen kiegyensúlyozottnak. Mindig kettőnkben gondolkozik. A szülei azért valamit nagyon jól csináltak, hogy ilyen fiuk van.

A munkahelyemen elegem lett abból, hogy a közvetlen kollégám és főnököm ellustulnak mellettem, mondván "a Sára majd úgyis megoldja, befejezi...". Úgyhogy végre beszéltem a nagyfőnökkel és nagyon világosan a tudomására juttattam, hogy nem szeretnék a főnököm és kollégám helyett dolgozni és úgy érzem átment az üzenet. Jó volt végre a sarkamra állni.

Ez a hétvége a pihenésé, és ahogy az ablakon kinézek, sokat leszünk a friss levegőn.

Fasírt

Nem azért ez a cím, mert fasírtban vagyok bárkivel is, csak itt van az asztalon két szép hagymás fasírt golyó, amit Pietertől kaptam a holnapi protein-napomra. Előfordul mostanában, hogy eszek húst, de jobban meg kell vizsgálnom ezeket a golyókat, mert, ha kenyeret is kevertek bele, akkor azt bizony nem ehetem meg. Tegnap szénhidrát-napom volt és egy kicsit sok csokit sikerült benyakalnom, amit annak tudok be, hogy szombaton víz-napom volt, ami eléggé kiéheztetett és pótolnom kellett a hiányzó energiát. Egyébként elégedett vagyok a diétám eddigi eredményével, 2-3 kiló már lement és a különböző testrészeim jobban elkülönülnek egymástól, a ruháimat is szívesebben viselem. Ma gyümölcs-napom van, ebédre egy nagy café lattét ittam, mindez a gyümölcsökkel kombinálva alaposan kitisztított és sok energiám is volt egész nap. Ma még egy kis futás is belefér. A popsim és cicim már láthatóan kisebb, a hasam környékéről fognak a kis hurkák legnehezebben eltűnni, de az ezeken a testtájakon elért eddigi csökkenés is boldoggá tesz. Állítólag már az arcomon is látszik a változás. Alkoholt nem iszok minimum 1 hónapja és egyáltalán nem is hiányzik.

Találtam egy klassz jógatanárt és terveim szerint a hastáncot is kipróbálom nála. 

Ma a könyvtárban találtam egy buddhista témájú könyvet, munka után egy-egy fejezetet fogok elolvasni nyugodt környezetben. A magunkban és másokban való bizalom megteremtéséről szól.

Pieterrel mindketten megcéloztuk a jogsink megújítását és jövő nyáron egy saját karavánnal szeretnénk útra kelni.

Per pillanat ilyen apróságokkal töltöm ki az időmet.

37

Először arra gondoltam, hogy elviszem a 37. szülinapja alkalmából egy hajóútra, aztán találtam egy gyönyörű helyet Belgiumban, ahol nemcsak hajókázhatunk, de van egy citadella, cseppkőbarlang, a szaxofon atyjának szülővárosa és a hotelünk a Maasra fog nézni. Eddig csak annyit tud, hogy egy D betűvel kezdődő helyen leszünk a hétvégén, egy másik országban... amíg oda nem érünk, nem is árulok el többet. Egyébként Dinantba megyünk.

Pest-Borgharen

Meg kell mondjam, hogy néha nagyon hiányzik a pesti élet, a rengeteg kulturális lehetőség, a bohémság, a szép utcák és épületek, a magyar nyelv, a Duna, az, hogy egyes helyek emlékeket hívnak elő, az az érzés, hogy otthon vagyok.

Most egy faluban élek.

Ködös

Ma egész nap tejfehér köd vett körül. A 13. emeleten, bringázás közben és nagyon tetszett a hangulata. Gondoltam sétálok egyet munka után a mi kis falunkban. Már sötétedett és egyszercsak furcsa zajra lettem figyelmes a Maas partján. Aztán rohanni kezdtem, mert hirtelen vadlovakat láttam közeledni nagy robajjal. Nyáron már egyszer legyek (vagy böglyök) raja üldözött, ez a mai is hasonlóan ijesztő volt... Ilyen ez a vidéki élet a természet zord ölén... és ilyen fényképen a borghareni köd sötétben:

Back

Vasárnap este van és sós-borsos-cukros popcornt majszolunk és hát a tiramisu is ott figyel a hűtőben. Kedden elkezdem a 90 napos diétát, úgyhogy ma (holnap) még bűnözhetek egy utolsót. Többet nassolok, amióta letettem a cigit és szeretnék jobban tetszeni magamnak, ha tükörbe nézek.

P.-vel 1,5 éve találkoztam és azóta nagyon sok mindenen mentünk át együtt. Tavaly decemberben voltak nagyon nehéz pillanatok, amikor majdnem feladtuk. De ő is és én is a tettek mezejére léptünk és segítséget kértünk. És azóta gyökeresen megváltoztak a dolgok jó irányba. Aktívabbak vagyunk, többet nevetünk, egymás mellett fejlesztjük saját magunkat. 

A munkámban még mindig nem találok igazi örömet, viszont önkénteskedek egy LHBT (leszbi-homo-biszex-transgender) - szervezetnél és mint mindig, most is vannak terveim. Mivel a cigit le tudtam tenni, jó időzítésnek tűnik, hogy más dolgokat is most kezdjek el és vigyek véghez. Ezt a képet a mai belgiumi sétánkon lőtte P. Azt játszottuk, hogy zombikat felderítő kommandósok vagyunk és folyamatosan készen álltunk az összecsapásra.

Próba

Újra itt, mert hiányzik az írás és az is néha, hogy ilyen úton adjak hírt magamról. 2014 vége nehéz volt, 2015 viszont annál jobb, sőt eddig mesésen jó. Tele van a ház növényekkel és szeretettel.