Falusi jány

Tegnap este bringával mentem hozzá és ő a robogóján kísért. Kimentünk a Maas partjára, gyönyörű telihold volt, ő fényképezte, én csak bámultam. A folyó partján vad lovak és tehenek élnek, de nem találkoztunk velük. Néhány szelíd bocinak kínálgattunk füvet, de ők már inkább nyugovóra tértek és nem volt kedvük közel jönni a kerítéshez. Bekukucskáltunk a háza melletti 13. századi, sejtelmes kastély udvarára is. Aztán főzött nekem vacsorát. Nem fogyunk ki a témákból, minden érdekli amit mesélek és ez kölcsönös. Ma ment a szüleit köszönteni szülinapjuk alkalmából. Előtte hazakísért és menet közben fogta a derekamat, hogy ne kelljen annyit tekernem. 

Holnapra szerveztem kettőnknek egy borkóstolást. Azt is tervezzük, hogy egy hétvégére elutazunk melegebb vidékre még idén. Kaptam tőle egy plüss pingvint annak alkalmából, hogy 2 hónapja találkoztunk.

Jövő kedden érkezik Zsombor Magyarországról 1 hétre, szerintem jól elleszünk.

A ház szelleme

Csütörtök este félálomban feküdtem az új, csodás, óriási, simis ágyamon. Minden ablak és ajtó zárva volt, levegő nem járt a lakásban, de az egész házban sem. A közvetlen a hálószoba mellett lévő bejárati ajtó egyszercsak kinyílt, nekiütközve a fürdőajtónak és lépéseket hallottam. Pár pillanatig nagyon paráztam, arra is gondoltam, hogy a kedves lepett meg, de nem értettem hogyan jutott be a házba. Kimerészkedtem, de sehol senki, sem a nappaliban, sem a fürdőben és a levezető folyosón sem. A lépések hangját nem hallucináltam. Fél óra múlva két fekete maszkos motoros betört a szemközti bicikliműhelybe, ahol P. dolgozik. Szerinte a környék rettegett családja tette; szerencsére a pénzt, amiért jöttek, nem tudták elvinni. Megbeszéltük a lányokkal, hogy mostantól mindig hangosan köszönünk, amikor jövünk-megyünk a házban.